 |
Hasznos tanácsok Hol lehet beszerezni az igazolófüzetet? A füzet a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) kiadványa, saját maguk terjesztik, a szövetség központi irodájában (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31., II. emelet 3.) vásárolható meg félfogadási időben (azaz gyakorlatilag hétköznap munkaidőben). A pontos információk az ügyfélfogadásról itt találhatók: http://www.termeszetjaro.hu/hu/oldal/elerhetoseg Ugyanígy beszerezhető az igazolófüzet a megyei természetbarát szövetségek irodáiban is. Ezek címéről, nyitvatartási idejéről itt találhattok részletes információt: http://www.termeszetjaro.hu/hu/oldal/tagszervezetek Csupán egyetlen könyvesbolt árusítja az MTSZ megbízásából az igazolófüzetet, mégpedig a Cartographia Kiadó földgömb- és térképboltja, a Bajcsy-Zsilinszky út 37. szám alatt, néhány háznyira az MTSZ központjától. A bolt és az MTSZ központja is elérhető a 3-as metró Arany János utcai megállójától néhány perces sétával, a Nyugati pályaudvar irányába. A 2007-es kiadású igazolófüzet ára kb. 900 forint. Ennek dizájnja jelentősen eltér a korábbi változatokétól. Alább mindkét fajta füzet képe látható:
Milyen térképet érdemes vásárolni kéktúrázáshoz? Nagyon jó szolgálatot tesz a Kéktúra bejárása során a kétkötetes "Az Országos Kéktúra turistaatlasz és útikönyv". Az első kötetében az Írott-kőtől Budapest-Hűvösvölgyig terjedő szakasz térképei és útleírása található, a másodikban pedig a Hűvösvölgytől Hollóházáig vezető részé. A könyvek tájegységek szerinti bontásban mutatják be az Országos Kéktúra útvonalát. 1:40.000-es felbontású térképeiken a teljes útvonal jól követhető, útvonalleírásaik pontosak, részletesek. Külön figyelmet érdemel a könyvek az a része, ahol a műemlékek, látnivalók bemutatásával foglalkoznak. A kötetek egyetlen hibája, hogy a térképek csak a Kéktúra útjának közvetlen - alig néhány kilométeres- környezetét mutatják, ezért esetleg szükség lehet a túra során az adott tájegység turistatérképére is. A könyvek és a térképek bármelyik térképboltban vagy nagyobb könyvesboltok térképrészlegében beszerezhetők. A kéktúraatlaszok ajánlott ára kötetenként 2650 forint, a "hajtogatós" Cartographia tájegységi térképek 990 forintba kerülnek (2007. decemberi árak).
Hol lehet beszerezni Rockenbauer Pál filmjeit a kéktúráról? A már-már legendás 1979-es kéktúrabejárásról készített film három DVD-n kiadott változatát 2006 őszén kezdte forgalmazni az Xpress.hu online üzlet. Akkori ára 2700 forint volt darabonként, s bizony nemigen fogyott, ezért már 2007 nyarán leértékelten árusították a DVD-ket. A DVD-k címe: Másfélmillió lépés Magyarországon I-II-III. rész.
Szükséges-e turistaegyesületi tagnak lenni a kéktúra teljesítéséhez? Egyértelműen NEM! Az Országos Kéktúrát vagy bármely más túraútvonalat bárki teljesítheti, korra, nemre, állampolgárságra való tekintet nélkül, és ugyanígy a díjazásra (a jelvényre) is jogosult. Az egyesületi tagságnak egy előnye van: akkor ingyen adják a kéktúrajelvényt, amúgy ki kell fizetni az önköltségi árát (néhány száz forint). Létezik egy kitűnő internetes társalgó, ahol az Országos Kéktúra minden pecsételőhelyének van egy külön oldala, ahová az ott megfordulók beírhatják a tapasztalataikat. A társalgó címe: http://ttt.tr.hu/okt/forum.php Mielőtt kéktúrára indulunk, érdemes elolvasni az adott pecsételő helyekhez tartozó legfrissebb információkat. Ugyanott találhatók a túraszakaszok leírásai, amelyeket szintén azok írtak a tapasztalataik alapján, akik jártak ott. A pecsétet alapvetően be kell ütni az igazolófüzet megfelelő kis kockájába. Sajnos a bélyegzők festékellátása nem oldható meg, ezért célszerű egy jól betintázott pecsételőpárnát magunknál tartani. A pecsétek többsége egyszerű bélyegző, néha azonban össze lehet akadni fémpecséttel is. Ezek nem adnak olyan szép lenyomatot, mint gumiból készült társaik, s télen külön probléma, hogy a tinta rájuk fagyhat. Viszont kialakításuk, nyomatuk egyedi, igazi kuriózumok ezek a girbe-gurba kis ábrákat maguk után hagyó, T betű alakú vasdarabok! Használatukat gyakorolni kell: először készíts próbanyomatot egy akármilyen papírlapra, és csak akkor stemplizz az igazolófüzetbe, ha már jól megy a procedúra. A pecsételés technikai vonatkozásairól részletes leírást olvasható a pecsételőhelyek már említett társalgóának gyakran ismételt kérdések fejezetében: http://ttt.tr.hu/okt/oktfaq.html Ott és akkor kell kétszer bélyegezni, ahol és amikor a túrát megszakítjuk, hogy aztán más időpontban folytatjuk tovább. Ekkor bélyegezni kell akkor is, amikor először érjük el a pontot és ezzel átmenetileg befejezzük a túrát, és akkor is, amikor újrakezdjük. Ha ez a pont egy hivatalos kéktúraszakasz kezdő- vagy végpontja, akkor két kis pecsételőkockát találunk az igazolófüzetben, amúgy pedig általában csak egyet. Ilyenkor az egyik pecsétet üssük a kijelölt kockába, a másikat pedig alá, fölé, mellé - bárhová az oldalon, ahol elegendő hely van. Ha a túrát olyan helyen fejezzük be, ahol nincs pecsételőpont, akkor az ahhoz legközelebbi pecsételőponton kell kétszer bélyegezni. Az Országos Kéktúra kiírása szerint: "A résztvevőknek a Kéktúra teljesítését, valamennyi ellenőrző pont érintését hitelt érdemlő módon igazolni kell." Viszont: "Bélyegezni azon a helyen (község, vasútállomás, turista- és erdészház stb.) kell, ahol azt a füzet megfelelő bekeretezett rovata előírja. A zárójelbe tett vasútállomásokon csak akkor kell, ha azok egyben a túra kezdő, vagy befejező helyével esnek egybe. Ezek az állomási épületek a Kéktúra útvonalától ugyanis 0,5 km-nél távolabb vannak." Nagyon sokan vannak úgy, hogy ezeken a pontokon is pecsételnek, még akkor is, ha nem ott kezdenek vagy fejeznek be egy túrát, pusztán abból az okból, hogy így lesz teljes a könyvünk, vagyis így kerül minden mezőbe bélyegző. Egy kéktúrás igazolófüzet már pecsétekkel és dátumokkal ellátva a lenti képen látható.
Mit tehetek, ha nem találom a pecsétet? Hát ilyen bizony előfordulhat! A kihelyezett - vagyis fára, oszlopokra, kerítésre szerelt - pecséteknél jellemző, hogy hiányoznak. Megtörténhet az is, hogy zárva van az a hely (kocsma, bolt), ahol a pecsétnek lennie kellene a társalgó szerint. Ilyenkor két lehetőség van: Kinek szóljak, ha nem találtam a pecsétet? Minden esetben, amikor pecséthiányt észlelünk, értesítsük az MTSZ Gyalogtúra Bizottságát erről a tényről e-mailben. Címük: mtszhir@enternet.hu . A hiányzó pecsétet néhány héten belül pótolni fogják. Természetesen mindezt a pecsételőhelyek társalgóában is megoszthatjuk a többiekkel: http://ttt.tr.hu/okt/forum.phpMi az a túrajelentés, amelybe szintén stemplizni kell? A túrajelentés az a papír, amelyen a megtett útvonalat tudjuk igazolni, célszerűen persze pecsételéssel. Tehát ha az Országos Kéktúra útvonalát járjuk, akkor az igazolófüzeteken kívül erre a nyomtatványra is ütünk stemplit. Meg van-e szabva a teljesítésre rendelkezésre álló idő? Semmilyen időkorlát nincs. Megszakításokkal, időközönként is levégezhető a Kéktúra. A lényeg, hogy élvezzük! Már más az Országos Kéktúra útvonala, mint ami az én pecsételőfüzetemben van! Mi ilyenkor a teendő? Azért túl sokáig (mondjuk évekig) nem érdemes húzni a Kéktúra teljesítését, hiszen közben változhat az útvonal, pecsételőhelyek szűnhetnek meg vagy újak lesznek felvéve a listába. Az igazolófüzetek egymás utáni kiadásai már tartalmazzák ezeket a változásokat. Kötött sorrendben kell végigjárni a kéktúrát, vagy lehet össze-vissza? Erre semmilyen előírás nincs, sőt a kiírás szerint is "bármely irányban, bármilyen szakaszokra bontva" teljesíthető az Országos Kéktúra. Haladhatunk kelet-nyugati vagy az ellenkező irányba is, ezeket keverni is lehet. Tehát olyan irányt választhatunk, amelyik szimpatikus, vagy ahogy a közlekedést jobban meg tudjuk szervezni. A kéktúramozgalom keretein belül az MTSZ meghirdette a Gyermek Kéktúra (GYKT) mozgalmat. Ezt 6 és 14 év közötti gyerekek teljesíthetik, ha megtesznek igazoltan minimum 300 km-t (kéktúra igazolófüzetükbe pecsételve) az Országos Kéktúra útvonalán. A GYKT teljesítése beleszámít az Országos Kéktúra teljesítésébe is, tehát a "nagy" kéktúra teljesítéséhez nem kell a kölöknek újra végigjárnia a GYKT-ban teljesített és már elszámolt szakaszokat. Az Országos Kéktúra kilenc tájegységre van felbontva, ezeknek van külön GYKT jelvényük. Ezt a kéktúrázó gyerek akkor érdemli ki, ha minimum 50 km-t teljesít igazoltan az adott szakaszból. Egy tájegységre csak egy jelvény adható ki. Erről bővebben erről a Kéktúra kiírásában tájékozódhatunk. Kerékpárral is lehet a kéktúrát teljesíteni? A Kéktúra kiírása a következőket mondja: "A túra teljesítése: történhet csoportosan, vagy egyénileg, hatéves kortól, állampolgárságra való tekintet nélkül, bármely irányban, bármilyen szakaszokra bontva, gyalog vagy sível (vegyesen is)." Tehát NEM lehet teljesíteni kerékpárral, lovon, crossmotorral, quadon, csakis gyalogosan. És még néhány észrevétel ezzel kapcsolatban: http://www.mktsz.hu/turak/kortura/terkep.htm . Ennek a mozgalomnak az Országos Kéktúrához hasonlóan szintén van pecsételőfüzete. Pontosan, a jelzéseket követve kell végigjárni az útvonalat? Jó kérdés! De miről is van itt szó pontosan? Az is előfordulhat, hogy eltévedünk, viszont az útvonal egy távolabbi pontjára térünk vissza és így hagyunk ki egy hosszabb-rövidebb szakaszt. A válaszhoz nézzük meg újra a Kéktúra hivatalos kiírását! E szerint: "...a résztvevőknek a Kéktúra teljesítését, valamennyi ellenőrző pont érintését, hitelt érdemlő módon igazolni kell." Azoknak, akik most kezdik a túrázást... Szükséges-e bármilyen jártasság (hegymászás stb.) a kéktúra teljesítéshez? Nem szükséges. A kijelölt turistautak, ahol a Kéktúra is halad, bárki számára végigjárhatók, aki rendelkezik annyi állóképességgel, hogy négy-hat órát folyamatosan, hosszabb pihenők nélkül is végig tudjon gyalogolni terepen, dombok, völgyek között. Milyen felszerelés kell a kéktúrázáshoz? Nem kell hozzá semmilyen különleges felszerelés. Egynapos túrára elegendő a kényelmes sportcipő, a strapabíró ruházat - amit nem sajnálunk, ha esetleg poros, sáros lesz -, egyszerű hátizsák a szükséges felszereléssel (előre elkészített szendvicsek, ital, kis egészségügyi csomag, esőkabát), térképek, tájoló (iránytű), iratok, pénz. Ezek nélkül senkinek sem ajánljuk, hogy túrázni induljon! Ezeken felül azt pakoljuk még be, amiről úgy gondoljuk, szükségünk lehet rá. Fényképezőgépet és messzelátót is mindenképpen érdemes vinni. IGEN! Sajnos az erdő nem olyan, mint egy utca, ahol lépten-nyomon megállíthatunk valakit információt kérni. Van úgy, hogy órákig nem találkozunk senkivel, pláne ha le is térünk a jelzett turistaútról! Mindenképp vigyünk magunkkal térképet és iránytűt, ennek a szebbik neve "laptájoló", és már 3000 forinttól kapható nyakba akasztható - tehát igen praktikus - változata a turistaboltokban. Habár manapság a jelzések felfestése már egészen jó, ne bízzuk magunkat kizárólag azokra! A kezdőknek azt javasoljuk, kezdjék rövidebb, jól kiépített szakaszokkal a Pilisben és a budai hegyekben, és haladás közben próbálják az utat a térképen is követni a tájékozódási pontok alapján. Nem egy ördöngösség a térképolvasás, bárki egy kis gyakorlattal elsajátíthatja. Ezt általában úgy vesszük észre, hogy már hosszabb ideje nem látunk jelzéseket a fákon, pedig jó esetben a felfestésük olyan, hogy az egyik jelzéstől látni már a következőt. Ekkor két lehetőségünk van: vagy visszafordulunk és visszagyaloglunk a legutolsó látott jelzésig, aztán ott jól körülnézünk, merre mehet tovább a helyes út (kezdők mindenképpen ezt tegyék!), vagy ha a térképen egyértelműen meghatározható a helyzetünk, akkor irányunk korrigálásával visszajuthatunk a jelzett útra. A második lehetőséget csakis a gyakorlottabbaknak ajánljuk! Mindenképpen csak azt tanácsoljuk, NE menjük tovább eltévedésünk tudatában a rossz úton, hogy "majd csak kilyukadunk valahol", mert ennél rosszabbat nem is tehetünk. Érdemes mobiltelefont vinni magunkkal? Mobiltelefont feltétlenül érdemes magunkkal vinni, gyakorlatilag a mély völgyektől eltekintve mindenütt van valamilyen szintű lefedettség. Az északi határ közelében, főleg a hegyek északi oldalán gyakran bejelentkezik a szlovák szolgáltató, mert jobb térerővel fogható, mint a magyarok. Ha ilyenkor telefonálunk vagy fogadunk hívásokat, ne feledkezzünk meg arról, hogy ekkor NEM a magyar tarifákkal beszélünk, hanem annak esetlegesen a többszöröséért (hiába vagyunk hazai földön)! Tehát vagy tiltsuk le az automatikus szolgáltatóváltást, vagy legyünk tisztában hívásaink anyagi következményeivel. Persze veszélyhelyzet, baleset esetén ne mérlegeljünk, hanem telefonáljunk! Vannak-e könnyebb szakaszai az Országos Kéktúrának a "kezdők" számára? Hol kezdjük a kéktúrát? Fizikai megterhelés szempontjából nagyjából egyformák a szakaszok: szinte mindenütt vannak emelkedők és lejtők rogyásig. Viszont például a Budai-hegységben vagy a Pilisben a kéktúra viszonylag jól kiépített utakon halad. A 2006-os nagy jelzésfelújítás után szinte mindenütt jól követhetők a jelzések. A Budapesten vagy a főváros közelében élők feltétlenül előnyben vannak az ország egyéb területein lakókkal szemben, mert az Országos Kéktúra a Pilisben és a Börzsönyben két óriási vargabetűt ír le, így egy viszonylag hosszú szakasz is könnyen megközelíthetővé válik Budapestről vonattal vagy helyközi buszokkal. Az ezen a területen élőknek javaslom, nézzék meg kéktúrabejárásunk sorrendjét; az akkor 12 éves Gábor fiam miatt ugyanis mi is a főváros körüli szakaszokkal kezdtük a kéktúrázást. Kezdő túrázóknak feltétlenül a Budai-hegység és a Pilis szakaszait ajánljuk kezdetnek, erre legalkalmasabb talán a Hűvösvölgy-Rozália téglagyár közötti 14,2 km, vagy a Piliscsaba és Zsíros-hegy (Nagykovácsi) közötti 11,8 (14) km. A kullancsok, amellett hogy kellemetlen vérszívó kis élősködők, komoly betegségeket is terjeszthetnek, mint például az agyhártyagyulladás és a Lyme-kór. Erre a veszélyforrásra feltétlenül fel kell készülni! Védekezni többféleképpen lehet: a zárt ruházat, a hosszú nadrág bizonyos védettséget jelent, ezt kombinálni lehet a boltokban kapható kullancsriasztó szerek valamelyikével. A túra megkezdése előtt és közben is rendszeresen használjuk a kullancsriasztót (a hatásosság időtartama rajta van a flakonon). A túra végén - az esti mosakodás idején - pedig nézzük át alaposan a testünket, ilyenkor könnyű felderíteni a potyautasokat. Aki tartósan túrázásra adja a fejét, adassa be magának a kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás elleni védőoltást. Ezt a háziorvossal kell egyeztetni, maga az oltás megvásárolható a gyógyszertárakban. Bővebbet a kullancsokról itt olvashattok: Na és a kutyák? Velük mi a helyzet? Jobb, mint néhány évvel korábban! Szépen, lassan kezdenek eltűnni a kóbor kutyákból álló városszéli falkák. Faluhelyen kóbor ebekkel csak ritkán lehet találkozni, itt inkább azzal van probléma, hogy ha végighaladunk egy falun, akkor szinte hullámként kísér végig az utcákon a kutyaugatás. De mivel a kertkapuk általában zárva vannak, a kutyák nem tudnak kijönni az útra. Gondok inkább a magányos tanyákkal, faluszéli telephelyekkel akadnak, itt a kutyák sokszor szabadon mozoghatnak a kerítésen, kapun keresztül, és általában a ház előtt elvezető utat is a "birodalmukhoz" tartozónak tekintik. Itt vérmérséklettől függően vagy egy nagyobb vargabetű megtételét javasoljuk, vagy pedig, szedjünk fel néhány követ a földről, vágjuk hozzájuk és zavarjuk meg őket! Ettől általában megrettennek. Végső megoldásként említjük az ultrahangos kutyariasztókat. Bővebben itt olvashatunk róla: Hol találok további információkat a kéktúrával kapcsolatban? Két oldalt tudunk az érdeklődők figyelmébe ajánlani: Hogyan érdemes megközelíteni a kéktúra szakaszainak helyszínét? Több módszer közül lehet választani: Van egy nagyon jó kiindulópont: a http://www.menetrendek.hu oldal. Innen már egy kattintással elérhető a MÁV, a Volán, a BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat), a MALÉV és a MAHART menetrendi honlapja is. Hogyan találhatok magamnak szállást többnapos túra esetén? Már elöljáróban le kell szögeznem: itt nem szabad nagyigényűnek lennünk, be kell érnünk azzal, ami van - vagy amit találunk. A legegyszerűbb módszer a sátorozás, más néven vadkempingezés. Kempinget, sátortábort hiába is keresnénk a Kéktúra útvonala mentén, ilyet csak a frekventált helyeken (Balaton, Dunakanyar, Budapest) találunk, barátságos tisztások azonban mindenhol akadnak út közben. Ha ezt a módszert választjuk, bizonyos szabályokat feltétlenül be kell tartanunk. Ilyen a nyárra jellemző általános tűzgyújtási tilalom, és hogy mindig hagyjunk rendet magunk után. Szemetet soha ne hagyjunk a természetben, vigyük el a legközelebbi településig, ahol találunk gyűjtőedényt. Feltser János így járta be a kéktúrát, élményeiről a honlapján olvashatunk: http://web.t-online.hu/feltser1958/. Kissé magasabb igényeket elégítenek ki a falusi házaknál, panziókban vagy turistaházakban kapható szobák. Ha ezt választjuk, bízvást ajánlható a kétkötetes Országos Kéktúra turistaatlaszt és útikönyv. A szöveges résznél szinte minden településnél találhatunk tippeket az olcsóbb szállások kategóriájában névvel, címmel, telefonszámmal. Végül: amikor már befejezted... Hogyan kapom meg a jelvényt, ha végigjártam a kéktúrát? Ebben az esetben az igazolófüzetet be kell vinni egy megyei természetbarát szövetségbe, adataik itt találhatók: http://www.termeszetjaro.hu/hu/oldal/tagszervezetek Vagy pedig az MTSZ központjába (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31, II. emelet 3.), ahol a teljesítést igazolják és a jelvényt átadják. A teljesítéshez nem szükséges tagnak lenni semmilyen turistaegyesületben vagy szakosztályban! Az egyetlen különbség az, hogy az egyesületi tagok ingyen kapják a jelvényt, másoknak pedig ki kell fizetniük a jelvény önköltségi árát (néhány száz forint) - de azt hiszem, ezt már valahol korábban említettem... Mennyit kell várni a jelvényre, ha már leadtam az igazolófüzetet? Az igazolás hosszú procedúra, esetenként több hónapig is eltarthat. Az igazolófüzetet célszerű rögtön az MTSZ központjába vinni, mert a megyei szövetségek is oda küldik, illetve onnan kapják vissza. Így rövidebb az átfutási idő, viszont ha nem budapesti vagy, akkor ez további időt és költséget igényel. Felszerelés
|
 |
|
| © gyere velem, magyarország! program | |||
